Ammónia /NH3/
határérték: 0,2mg/liter felette károsíthatja halakat
A halak anyagcsere terméke (székletből / vizeletből), a fehérjék lebontásából származik, már egészen kis koncentrációban is, erősen mérgező! Semleges pH érték alatt (pH7) Ammónium ion formában van jelen a vízben, ami kevésbé mérgező, azonban a víz lúgosodásával (pH7 értéktől felfelé) egyre mérgezőbb!

Nitrit /NO2/
határérték: 0,5mg/liter felette károsíthatja halakat
Ammóniából aerob baktériumok hatására gyorsan keletkezik! Nem optimális esetben nitrát lebontáskor anaerob közegben is létrejön, optimális esetben tovább bomlik Nitráttá majd NO gázzá, ez pedig kipárolog a vízből.

Nitrát /NO3/
határérték: 5mg/liter felette károsíthatja halakat
A nitritből anaerob szűrőbaktériumok által kialakított már kevésbé mérgező vegyület, (a vízinövények számára felvehető nitrogénforrás) amely azonban még mindig légzést nehezítő, stressz fokozó szereppel rendelkezik, a vér széndioxid leadását és így oxigén felvételét nehezíti! Azonos mennyiségű vízben oldott oxigén tartalom mellett is légszomj léphet fel magas nitrát szint esetén! Ezt a folyamatot a konyhasó és a metilénkék gátolja, a nitrát szelektív műgyanta pedig megköti, kivonja a vízből...

Széndioxid /CO2/
A vízben oldva szénsav, illetve mészsót képezve magnézium és kalcium hidrokarbonát formában van jelen. Ebből adódóan mennyisége összefügg a víz savasságával (pH-val) és a keménységével egyaránt. Megnövekedett mennyiségben csökkenti a halak étvágyát, nehezíti a légzésüket!

Savasság /pH/
A víz hidrogén ion (proton) koncentrációjával összefüggő számérték, amely a savas illetve lúgos kémhatást számszerűsíti. A vízmolekulák kis része a vegytiszta vízben is bomlik OH- és H+ ionokra, viszont itt ezek mennyisége azonos! Savak (->H+ szintet emel) vagy lúgok (OH- koncentrációt emel) hatására viszont feleslegben keletkeznek ezek az ionok, így változtatva az akváriumvíz pH-ján és kémhatásán. A pH skála logaritmikus 1-14ig terjed, a 7-es értékű víz semleges kémhatású, az ennél alacsonyabb savas, a magasabb lúgos kémhatású. A 8.0 pH értékű víz  10x több OH- iont tartalmaz, mint a 7-es pH-jú, tehát 10x lugosabb annál! Minden vízi szervezetnek, beleértve a különféle halak mellett a szűrőben élő baktériumokat is pH optimuma van, egy bizonyos kémhatású vízhez alkalmazkodtak! Egyes halak jól érzik magukat pH4,5-5,5 közötti vízben is, mások számára ez már elviselhetetlen, ezek összehangolása a vegyes társítások tervezésekor fontos lehet! A kémhatás hirtelen változása erősen sokkolhatja a halakat, 2 értéknyi eltérés már elhullást okozhat! Az optimálisnál alacsonyabb értéken (amely adódhat a nitrát felhalmozódásból, illetve szerves anyagok bomlásával összefüggő elsavanyodásból) a növekedés lassul, az állatok étvágya csökken! A pH különféle tesztekkel, készülékkel könnyen és gyorsan ellenőrizhető.
 
Karbonát keménység /kH/
Karbonát és Hidrokarbonát ion koncentráción alapuló vízkeménység típus, amelyet változó keménységnek is neveznek, mivel forralással az értéke csökkenthető. Viszont mivel többnyire a kalcium és magnézium ionok is karbonát és bikarbonát formában vannak jelen a vizekben, értéke összefügg a GH-val, általában annak 80%-át adja. A KH fő szerepe a víz elsavasodásának gátlása, puffer(ütköző) kapacitás biztosítása. Az ammónia, nitrit, nitrát lebontás eredményeként keletkező nitrogén oxidok egy része a vízzel salétromos vagy salétrom savat adnak, ezáltal csökkentve a pH-t, viszont mivel ezek a savak a KH-t alkotó ionokkal reagálva lekötődnek, a pH csökkenés mégsem számottevő! A KH érték emelése általában szódabikarbóna hozzáadásával történik, amely csak a KH-t emeli, a GH-t nem! A KH-nak szerepe van egyes fajok szaporodási ritmusának, ütemének alakításában. Időnként hosszabb ideje inaktív tenyészcsapatot is "beindíthat" a fokozatos KH változtatás.
 
Összkeménység /gH - General Hardness/
Elsődlegesen kalcium és magnézium ion koncentrációból adódó keménységi érték. A pH-ra közvetlen, direkt hatása nincs, noha általában a magasabb összkeménységű vizek lúgosabbak, de ez nem törvényszerű! Magyarországon német keménységi fokokban mérik az összkeménységet, 1 fok 10mg/liter CaO koncentrációval egyenértékű Ca és Mg iont tartalmaz. A két vízkeménység típus közül az általános keménység vagy összkeménység a fontosabb biológiai szempontból, ez mutat szorosabb összefüggést a víz vezetőképessége, össz. ionkoncentrációja között, amely nagyban meghatározza a hal sejtjeire gyakorolt ozmotikus nyomást, ergó a növekedést, az ikrák termékenyülésének lehetőségét! 1dH (német keménységi fok) közelítőleg 32-33 Mikroszímensz/cm vezetőképességi értéknek felel meg. A halak többsége általában képes alkalmazkodni az általa megszokottól /eredeti élőhelyén uralkodótól/ eltérő gH értékekhez, viszont a szaporodása már nem biztos, hogy sikeres lesz! Afrikai sügéreknél az Összkeménység növelésére lehet szükség, ezt általában patikai keserűsó adagolásával oldják meg, ritkábban kalcium szulfáttal (gipsz oldattal). Noha összkeménységnek hívják magyarul, az értéke nem feltétlenül magasabb a Karbonátkeménységnél! Különösen szikes vizek esetén lehetnek jelentős eltérések.
 
Vezetőképesség /mS/cm/
A víz oldott ásványianyag, pontosabban ion tartalmáról ad tájékoztatást. Minél magasabb egy oldat ion tartalma (minél töményebb), annál magasabb a vezetőképessége is, viszont a pH-ja nem feltétlenül változik ettől!  A halak sejtjeiben egy folyamatos közel állandó vízteltségi állapot uralkodik, a sejtek belsejében lévő állomány sűrűsége jól szabályozott, az állat által passzívan egy egészséges szinten tartott. A külső víz ionkoncentrációja viszont ezt befolyásolhatja, vizet szívhat ki (ha a külső tér töményebb) vagy pumpálhat be ( ha a külső hígabb) a sejtekbe, amely azok pusztulását is okozhatja. Ez vonatkozik az ikrákra és ivarsejtek is! Ebből adódóan minden halfaj egy bizonyos ozmotikus tűrőképességgel, de bizonyos vízsűrűséghez, víz ion tartalomhoz alkalmazkodott, annak megfelelően alakítva a keringését, folyadék felvételét és leadását. Az ettől való nagy mértékű eltérés viszont plusz munkát ró a szervezetére, stresszeli, extrém esetben az elhullását is okozhatja. Egy adott, általános összetételű természetes édesvíz esetén a különféle ionok mennyiségének aránya nagyon hasonló! Legyen szó akár tó vagy folyó vizéről, lágyabb vagy keményebb vízről, a különféle sók aránya szinte megegyezik! Ebből adódóan következtetéseket lehet levonni a víz vezetőképességéből annak összkeménységére nézve (31-33-al elosztva a mikroszímensz-ben mért vezetőképességi értéket). Amennyiben ebbe a vízbe pl. Konyhasót vagy valamely gyógyszert tesznek, a vezetőképesség nő, visszaszámolva fals értéket ad. Mérése csak elektronikusan, műszeres úton történik! Tanganyika tavi sügérek számára szerencsés a 600ms/cm körüli érték biztosítása!

Abszorbens
Felületi megkötő anyag, amelynek a pólusaiban képesek bizonyos molekulák megakadni. Szivacs módjára veszi fel a környező anyagokat. Az Adszorbensek viszont kémiai úton, kötéseket létesítve tudnak egyes molekulákat csapdába ejteni. A legtöbb általunk használt megkötő anyag (legyen szó akár zeolitokról vagy aktív szénről) Abszorbeáló és Adszorbeáló képességgel egyaránt rendelkezik, viszont ezek nem az összes anyagot távolítják el a vízből, csak bizonyosakat (ezek többnyire nagyobb töltéssel rendelkező fém ionok és szerves molekulák)!

Aerob
Oxigénben gazdag tér, ez 20fokon 10mg/liter koncentráció körüli értéket jelent. Díszhalaink általában 6mg/liter alatti értéknél már az oxigénhiány tüneteit mutatják! Aerob baktériumok végzik a szűrőanyagok felületén az ammónia és a nitrit oxidációját.

Anaerob
Egyes baktériumok a levegő vagy a víz oxigénjével érintkezve elpusztulnak, mások viszont képesek az oxigén igényüket alternatív módon is fedezni. Ilyen lehet a Nitrát oxigéntartalmának kinyerése, amennyiben a légzéshez szükséges gáz más módon már nem vehető fel, a nitrátból történő oxigén kinyerés viszont erősen energia igényes, kellő szerves anyag szint rendelkezésre állása szükséges ahhoz, hogy ez kivitelezhető legyen. Ezt használják ki a szűrők cukorral vagy alkohollal történő indításakor, vagy tengeri akváriumoknál a szűrőbe folyamatos szénforrást juttató berendezésekben. A nitrátbontásban hasznos anaerob tér szűrőbeli szabályozott kialakítása az áramlás irányára merőleges szűrőfelület növelésével, illetve az átfolyási sebesség csökkentésével érhető el.

Tanganyika-tó

Halfaj térkép

Tanganyika-tó számokban

Hosszúság: 673 km
Szélesség: 50 km
Felszíni terület: 32892 km²
Átlagos mélység: 570 m
Legnagyobb mélység: 1 470 m
Part hossz: 1828 km

Hőmérséklet: 25-26 °C
Kémhatás: 8.0-8.5 pH
Összkeménység: 18-20 gH
Karbonát keménység: 12-18 kH
Vezetőképesség: 550-600 µS/cm