Tropheus moorii
Tropheus moorii
Boulenger, 1898
A moorii név hosszú ideig minden a duboisitől különböző Tropheus fajt jelölte, ideértve a brichardikat és a ma sp.-ként jelölt típusokat is. Jellemzőjük az ivadékkori színezet mutatásának képessége a nőstényeken és az elnyomott hímeken! Ezen felül a világos színű hátúszó, gyakran mintázott, pöttyös fej, valamint oldalukat gyakran borító világos színfolt. Kifejlettkori méretük általában 11-14cm közötti. Elterjedésük a tó déli féltekére esik, a tanzán partszakaszon Kisambali és Namansi környékén foghatóak a legészakibb variánsok, míg zambia és dél-tanzánia szerte számos eltérő alakjuk fordul elő, egészen a kongói Moba térségéig, ahol a legészakibb moorii a Lusingu/Murago él.
Korábban Tropheus kasabae illetve Tropheus moorii kasabae névvel is írtak le moorikat, mivel az alapfajt a tó északi részén gyűjtött egyedeken keresztül vizsgálták. Praktikusan a hasonló küllem miatt egyértelműnek vették, hogy a tó teljes partszakaszán találhatóak mooriik, mitöbb feltételezték, az eredeti törzsalak északi származású! Így a belga kutatók inkább a könnyebben hozzáférhető fekete variánsokat vizsgálták, kijelentve, hogy az egyszínű fekete/sötétbarna halakból alakultak ki idővel a színesebb déli változatok! Ezektől a mai sp. Black-ettől való elkülönítés kedvéért adták a zambiai halaknak a kasabae nevet, amely az sp.-k elkülönítésekor értelmét vesztette (szinoním maradt a Tr. moorii fajnévvel)! Többen ugyanakkor ma sem vetik el a kasabae alfaj létjogosultságát, viszont a kelet-zambiai, dél-tanzániai mooriikra korlátozva azt!
A Tr. moorii fajt a zambiai Lunangwa térségétől felváltják az sp. Red alakok, közöttük átmeneti formát a narancsos "Ilangi" variáns jelent, amelyet épp ezért többen mint természetes hibridet jelölnek meg (megjegyzendő, hogy mások egy Sumbu környékén élő sp. Red világos változatát látják benne, akárcsak a Golden Kazumba/Yellow Kachese halak esetében!). Az Ilangi könnyen kereszteződik az sp. Red fajba tartozó, viszont sötétebb keresztcsíkokat nem viselő variánsokkal, míg a sárga oldalú moorii-knál hasonló redekkel való hibridizáció szinte kizárt. Szintén természetes hibridizációt valószínűsítenek a legészakibb, kongói populációknál, ahol is pl. a Lusingu (elterjedtebb kereskedelmi nevén a Murago) számos brichardi és moorii vonást egyesít magán! Ez a vélt kereszteződés a murágó névvel importált/eladásra kínált halak nagyfokú változatosságára is okot adhat.
