Spathodus marlieri

9-10cm
7-8cm
200L
250L
Eretmodus marlieri
(Poll, 1950)
 
 
Anatómiai, neurológiai, viselkedéstani, genetikai vizsgálatok azt igazolták, hogy a jelenleg ismert 3 genus egy monofiletikus csoportot alkot, vagyis egyetlen közös ősre vezethető vissza valamennyi tanganyika tavi gébsügér eredete! Ez a felfedezés mára már erősen kétségessé teszi az Eretmodus mellett a Spathodus és a Tanganicodus genus nevek alkalmazását! Mivel az Eretmodus nem került először leírásra, így egyes ichtiológusok szerint az Eretmodus irsacae, Eretmodus marlieri, Eretmodus erythrodon név a helyes és következetes elnevezés.
 
 
A Legnagyobb gébsügér faj, amelynek hímjei a 10cm-es testméretet is elérhetik! Ezt tetézi némiképp a folyami Kazuársügérre hasonlító megjelenésük, miszerint idős korukra jellegzetes zsírpárnát növesztenek a homlokukra, színezetük pedig teljes matt, szürke lesz. A fajon belül gyakoriak a dulakodások, olyat is megfigyeltek amikor a hím az ikrázást követően, szülőpáros szájköltő létére, üldözőbe vette párját, erősen hajtva, akár az ikrák kiköpésére is késztetve azt! Az ehhez hasonló viselkedés viszont valószínűleg az akvárium berendezésével, méretével kiküszöbölhető. Más halfajokkal a marlieri sem viselkedik agresszívan. Érdekességük, hogy "spatula alakú" fogaik hegye piros, noha ez a jellegzetesség adta a nem másik fajának latin nevét, kisebb mértékben, de a marlieriken is megfigyelhető.
 

Tanganyika-tó

Halfaj térkép

Tanganyika-tó számokban

Hosszúság: 673 km
Szélesség: 50 km
Felszíni terület: 32892 km²
Átlagos mélység: 570 m
Legnagyobb mélység: 1 470 m
Part hossz: 1828 km

Hőmérséklet: 25-26 °C
Kémhatás: 8.0-8.5 pH
Összkeménység: 18-20 gH
Karbonát keménység: 12-18 kH
Vezetőképesség: 550-600 µS/cm